A költségvetés némi többlettel zárta a júniust, köszönhetően a Szerencsejáték Zrt. és a Corvinus Zrt. osztalékfizetéseinek – utóbbin keresztül tulajdonolja az állam a ferihegyi repteret, illetve ezen keresztül szállt be a kudarcba fulladt spanyol vonatbizniszbe.
Az útdíjakért felelős állami cég 671 milliárd forint útdíjbevétellel tervez, a költségvetés viszont 710 milliárd forintot vár.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már most, az év felénél látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is. Ez alapján érdemes értelmezni Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ígéretét, hogy jövőre most már tényleg jobb lesz.
A megemelt és kiterjesztett tranzakciós illeték szépen fialt a költségvetésnek, a megemelt hiánycélnak köszönhetően pedig máris jobban fest a hiány éven belüli felfutása.
A kormány az idei költségvetési hiányt is elengedi. A bejelentéssel csak addig vártak, amíg lement a nagy nemzetközi hitelminősítők tavaszi értékelési köre, és amíg kiderült, hogy Brüsszel felfüggeszti a túlzottdeficit-eljárást. Az államadósság-kezelő ezermilliárd forinttal növeli a devizatartozást – ha már az infláció miatt úgysem lehet engedni a forint leértékelődését.
Március végére 2,55 ezer milliárd forint lett a költségvetési hiány. Az éves terv 4,12 ezer milliárd forint. Az államadósság kamatterhei három hónap alatt 1,55 ezer milliárd forintot vittek el.
Újabb költségvetési átcsoportosításról szóló kormányhatározat jelent meg a hétfő késő esti Magyar Közlönyben.
A kormány alá tartozó központi költségvetés 166 milliárd forintos hiányt hozott össze, miközben az első hónap még pluszos szokott lenni. Az adóbevételek 12,5 százalékkal nőttek.
Lesz pénz a Miskolctapolca Barlangfürdő helyreállítására is.
A legrosszabbul a nagy, ellenzéki vezetésű városok jártak, és a Népszava szerint az Orbán-kormány alig titkoltan Budapest csődjére játszik.
Változott a költségvetés az országgyűlési végszavazás előtt, bekerült a tanárok és a bírók béremelése, a külképviseleti dolgozók illetményét dollárizálták, Lázár János pedig felső korlát nélkül finanszírozhatja a buszos tömegközlekedést. Maradt a Pénzügyminisztérium, pedig január 1-én már nem lesz. És maradtak az egyre irreálisabb gazdasági előfeltevések.
Az Országgyűlés úgy szavazza meg a büdzsét, hogy abban szerepel a Pénzügyminisztérium fejezete. Ám a tárca január 1-én már nem fog létezni. Valószínű, hogy a kormány rögtön az országgyűlési elfogadása után rendelettel módosítja a költségvetést.
Az MNB számításai szerint a kormány túltervezte az adóbevételeket jövőre, de a kiadások is kisebbek lesznek, mint amivel a kabinet tervez. Az adóváltozások 264 milliárd forint pluszbevételt jelentenek, azzal együtt, hogy emelkedik a családi adókedvezmény. Idén jó eséllyel nő az államadósság, de jövőre a kormány által vártnál jobban csökkenhet.
Egy, a jövő évi költségvetéshez kapcsolódó utolsó pillanatos módosító javaslat jelentősen megemelné a pártok parlamenti frakciói által elkölthető keretet. Minden képviselőcsoport dupla annyi munkatársat vehet fel, mint eddig, ráadásul fejenként dupla annyi fizetésért.
Plusz négy, rendkívüli ülésnapot kell beiktatni még karácsony előtt, hogy minden fontos jogszabály-változtatást át tudjon tolni a Fidesz még év vége előtt a törvényhozáson.
Megvan, hogyan oldaná meg a 2025-ös költségvetés finanszírozását az állam: állampapírcserével tartanák meg a lakossági pénzeket, de sokat várnak az extraprofit-adójukat állampapír-vásárlással csökkenteni kívánó intézményi szereplőktől is.
A költések a közszolgáltatások színvonalában nem érzékelhetők, a hosszú távú növekedést pedig bizonytalanná teszi a magas eladósodás és az abból eredő kamatterhek.
Súlyos pénzekbe kerül a Dürer Park irodakomplexum megvásárlása.
A kiemelt sportegyesületek és a nagyobb sportági szövetségek költségvetési támogatása is megnövekszik jövőre, igazán sok pénzt viszont a létesítmények fenntartása fogja elvinni. Átnéztük, milyen sportcélokra jut a 2025-ös költségvetésből pénz.
Bár 2026-ban már kevesebbet kell majd költeni a sztrádakoncessziókra, de jövőre kezdődnek a vállalt bővítések az M1-es háromsávúsításával.
